.
Itt a nyár és egyre jobban csúszik a limonádé. Bár tudom kicsit furcsán hangzik, szeretném bemutatni nektek most Istent úgy, mint egy limonádét. Körülbelül egy éve bontogatja ki nekem Isten ezt a hasonlatot és közben egyre jobban rácsodálkozok, hogy mennyi minden van benne.
.
Ahány ház, annyi szokás, de azért az édesen savanykás limonádé nagyjából mindenhol hasonló. Sőt mivel ez egy nemzetközi szó, ezért összakapcsolja az egész szomjas emberiséget. Biztos azért szeretjük annyian, mert savanykás íze jobban oltja a szomjat mint a víz, az édessége pedig megoldja, hogy jól is essen.Bár a víz igen fontos alkotóeleme, még sincs rosszabb, mint a vízízű limonádé, amelyik se nem savanyú, se nem édes. Biztos vannak ízlésbeli különbségek is, de ha Istenre vetítjük ki ezt a képet, akkor azt mondhatjuk, hogy Ő a tökéletes limonádé. Ugyanakkor az Ő ízlése mondja Őt tökéletesnek, hiszen Ő teremtette a nyelvünket is benne az ízlelőbimbókkal. (A mi érzékszerveink pedig tudjuk milyen becsapósak.) Istenben tehát tökéletes összhangban van a savanyúság és az édesség. A szigorúság, igazságosság és a nagylelkűség, a szeretet. Ezt mi nem mindig érzékeljük tökéletesnek a saját érzékszerveinkkel, hiszen a mi nyelvünk máshoz szokott. De azok, akik szeretjük Istent, bíznunk kell benne, hogy az Ő ízlése tökéletes, és nekünk is az a mérvadó. Isten nem attól tökéletes, mert mi tökéletesnek érezzük, hanem mert Ő magát tökéletesnek nevezi.
.
Egyre jobban a meggyő-ződésemmé válik, hogy mi, emberek a felvizezett dolgok felé vonzódunk, de valójában Isten sokkal savanyúbb és sokkal édesebb, mint képzeljük! Ő egy INTENZÍV LÉNY! Kirobbanóan intenzív Személy, a Naphoz is hasonlítja Őt a Biblia. A napkitörések során a Nap sokmillió fokos anyaga, mint egy gumiszalag kicsapódik az űrbe, némelyik ilyen napkitörés hossza harmincötször is meghaladja a Föld átmérőjét. Milyen óriási energia és sugárzás, Ézsaiás azonban ezt írja: "Szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek Ura lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt ragyog dicsősége. (Ézs. 24,23)
.
Isten intenzitásának része, hogy ahogy az édessége, úgy a savanyúsága is intenzív. Ha Isten nagyon szereti a jót, akkor nagyon kell gyűlölnie a gonoszt. Gondoljunk csak két emberre, akik mindketten tanui voltak egy kutya-gázolásának: Az egyik hatalmas kutyabarát, 5 kutyát tart és szabadidejében is a menhelyen segít, a másik viszont minimum közömbös a kutya szó hallatán. Vajon melyiket fogja jobban megviselni a gázolás, és melyik akar szigorúbb büntetést adni a gázolónak? Istennek pontosan ez a kirobbanó igazágszeretete, napkitörés-intenzitású jósága okozza, hogy annyira szigorú kell legyen az igazságtalansággal és a törvényszegéssel szemben. Hiszen, ha szívügye az igazság, akkor sohasem húnyhat szemet a hamisság felett. Isten pontosan annyira édes, mint a mennyire savanyú, annyira szerető, amennyire igazságos, ezek a tulajdonságok nem ellentétei egymásnak, hanem kölcsönösen erősítik egymást, intenzitásuk egyenes arányosságban nő!
.
Mi általában Isten szerető tulajdonságát szeretjük hangsúlyozni, ezzel folyamatosan cukrot pakolunk a limonádéba. Azon igyekszünk, hogy megismerjük, megértsük, és továbbadjuk az Ő szeretetét, de közben megpróbáljuk elfelejteni igazságos haragját, ítéletét. Pedig szeretete intenzitása csak a haragja feszültségében válik igazán naggyá és lenyűgözővé. A felcukrozott limonádé nem is limonádé már, hanem cukros víz, ami csömört és hányingert okoz a kánikulában. Ha megértem a bűnt, megértem a kegyelmet, ahol a bűn megnövekedik, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik (Róm. 5,20). Jézus példázatában is az a szolga, aki sokkal volt adós az urának, az jobban szerette és hálásabb volt az adósság elengedése miatt. (Luk. 7,41-47 ).
De mit jelent egy igaz hívőnek, egy újjászületett embernek Isten "savanyúsága", szigora? Készüljön fel a legrosszabbakra? Rettegjen a pokoltól és Isten haragjától? Vagy legyen savanyú keresztény? Egyáltalán nem. Aki Istené, az kegyelem alatt van. Ugyanakkor, ha helyes ismerete van Istenről, akkor ez az ismeret istenfélelemben tartja, hálára indítja és Isten kegyelmét naggyá teszi a szemében. Arról nem is beszélve, hogy az elveszettekkel is másként beszél Istenről, mer és tud őszinte lenni az ítéletről és a pokolról is, és nem valami felzukrozott vagy felvizezett "evangéliumot" hirdet, amelyben nyoma sincs Isten erejének.
